2014. június 27., péntek

Egyik legkedvesebb helyem Budapesten - a Kamaraerdő





A Budaörs határában elterülő Kamaraerdő már évek óta kedves hely számomra. Amióta egy munkatársam ajánlotta nekem, mint lehetséges madarász foglalkozás helyszínt, rendszeresen járok oda civilben is, és minél több, ott szervezett túrán igyekszem részt venni. 
Ezért is örültem meg annyira, hogy a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület egyik, Újbuda értékeit bemutató túráját éppen oda szervezték június 21-én. A túrát dr Berezvai Zoltán vezette, neki köszönhetően számos új, eddig általam be nem járt részét ismerhettem meg a tanösvénynek. Zoltán igazi, jó házigazdaként a terület alapos ismerőjének mutatkozott: sokat mesélt a terület földtani, botanikai és állattani értékeiről is. 


Nem meglepő módon az MKNE más megjelent munkatársai is hozzáadtak az élményhez, egy-egy lepke, kabóca vagy növény megismertetésével, meg a remek, nagyítós rovargyűjtő dobozzal, amivel közelebbről szemlélhettük meg a lepkekabócát, az álcsüngő lepkét vagy a rózsabogarat. 


álcsüngő lepke

A konkrét állattani, botanikai megfigyelések mellett Zoltán megtanított bennünket a tanösvény interaktív, szintén növényes-állatos, ökológiai rendszereket és földtani értékeket is bemutató játéktábláinak használatára. Ez szerintem különösen hasznos ismeret, mert gyerekcsoportot vezetve jó, ha nem kell azzal tölteni időt, hogy a felnőttnek is meg kell értenie, hogy hogyan működik a játék. Jobb, ha a pedagógus rögtön el tudja mondani a gyerekeknek is, tud segíteni nekik játszani.A táplálékláncok összeállítása, meg a lepkék és hernyóik összepárosítása egy egész osztálynak lehet jó móka és még érdekes is. 
A táblák egyelőre budapesti tanösvényekhez képest elég jó állapotban vannak, de az is igaz, hogy nem olyan régiek. A graffitiket kivédik a speciális, letörölhető borítással, de sajnos olyan is volt, aki az egyik táblát egyszerűen légpuskával szétlőtte. 




Elgondolkodtató és ötletes volt a tanösvény másik szakaszának táblasora is, ami a különböző hulladékok lebomlási idejét mutatta be: megtippelhettük, mennyi idő alatt bolmik el a papír zsebkendő, (ami érdekes módon nem a jegyzetlappal, hanem az eldobható pelenkával tartozik egy kategóriába), az üveg, vagy a fémdoboz. Victor András pedig felhívta a figyelmünket, hogy néha nem is olyan egyszerű a döntés vásárláskor: ha az üveg súlyát hozzászámoljuk a szállítás költségeihez, illetve az újrahasznosításának szintén energiaigényes módját is figyelembe vesszük, akkor már nem is olyan könnyű kitalálni, hogy inkább a dobozos, vagy az üveges italt vásároljuk-e meg. 



Egy nagy tisztáson a tanösvény kialakítói berendeztek egy egész játszóteret is, ahol a fa mindenféle tulajdonságait próbálhatják ki a gyerekek: ha a hosszú fatörzs egyik végét kopogtatjuk, a társunk a másik végén azt kiválóan hallja, így "telefonálhatunk". De számolhatunk évgyűrűket, különböző fákból készült xilofonon is zenélhetünk. Az ugróiskolában pedig azt próbálhatjuk ki, hogy tudunk-e akkorát ugrani, mint például egy egér vagy egy béka. 

A tisztáson áll egy gyönyörű házikó, amit szintén évek óta nézegetek, most megtudtam, hogy itt az erdész lakik. Őt is meglátogattuk, egy döbbenetes és szomorú dolgot tudtunk meg tőle: hogy a területen a sok kóbor kutya erősen tizedeli az őzeket. Zoltán hozzátette, hogy kóbor macskából is akad elég. Ez pedig a földön fészkelő, vagy a röpképtelen fiókáit a földön nevelő, őshonos madarainkra, a fülemülére, a feketerigóra jelent óriási veszélyt. Nem utálom én a kutyákat, macskákat a maguk helyén, de a felelőtlen állattartókra viszont mérhetetlenül haragszom, akik beengedik az erdőbe vagy egyszerűen magukra hagyják az állataikat. Magának a kutyának, macskának se jó persze, de fájdalmasan nagy kárt tesznek az őshonos élővilágban is. 



Az MKNE kirándulócsapatától elbúcsúzva a párommal még madarásztunk egy keveset, és a Kamaraerdő közelében lévő remek, vizes élőhelyen egy csomó vízityúk fióka között kis lile párt láttunk az iszappadon. Ugyanitt cankót, csörgő récét is láttam már. Alacsonyabb vízállásnál Budapesten ritkábban látható parti madarak is megjelennek itt, vonuláskor mindenféle kacsák. Egy szép, pöttyös kendermagos hím pedig vonulási időszakon túl is hosszasan tanyázott a közeli nádasban a tőkésréce csapattal. 

Szerencsére még mindig van, lenne mit, miért védeni. Jó lenne, ha minél többet tudnánk tenni érte! 



További képek, érdekességek:







Ezen a táblán lehet kirakni a táplálékláncokat: 


Mennyi idő alatt bomlik el a flakon? Ha felhúzod a tábla alját, megtudod!


Az erdészet táblájáról származó kép :)


Fa xilofon


Ugróiskola: különböző állatok ugrási távolsága.



Számold az évgyűrűket!



A kép belsejét forgatva megtaláljuk, hogy melyik lepkének milyen a hernyója! :)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése