Egy kis nyár a télben - teknősvédelem Görögországban :)

(jelölt teknősfészkek Zakynthoson, Kovács György fotója 2015.)

Az a fajta ritka őrült vagyok, aki szívesen jár közgyűlésekre, évzáró ülésekre és hasonlókra. Ha terepi program nincs is, azért sok érdekes dologról lehet hallani mindenféle szakmai beszámolókon. 

A Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály évzáró ülésén idén azzal lepték meg az érdeklődőket, hogy hallhattunk egy izgalmas előadást a görögországi teknősvédelemről. Így, alaposan benne járva a decemberben jólesett egy előadás erejéig is a nyári tengerpartra képzelni magunkat. 

Dr. Tóth Balázs a feleségével együtt vett részt a krétai tengeriteknős védő önkéntesek munkájában, az Archelon nevű egyesületnél. 

Összesen 7 tengeriteknős faj létezik, a legnagyobb faj egyedinek súlya egy tonna is lehet. Krétán az álcserepes és a levesteknős él, de egyébként van édesvízi teknősük is. A tengeriteknősök tojásrakásának ideje május-júniusra esik, 25-60 tojást raknak. A frissen kikelt teknősök a vízbe igyekeznek, majd 10-20 év múlva térnek csak vissza a szárazföldre tojást rakni. 

Sajnos számos veszély leselkedik a teknősökre: mivel medúzát is fogyasztanak, előfordul, hogy a nejlonzacskót is annak nézik, ami rászorulhat az állatok fejére. Megsérülhetnek propellerek miatt, beleakadhatnak hálóba, illetve sok helyen beépítik a tojásrakóhelyeket, vagy kutyák, macskák pusztítják el a teknősfészkeket. 

Görögországban a tojásrakásra alkalmas tengerpartokon sok helyen strand van, ahol a kifejlett teknős beleszorulhat a napozóágyakba, illetve a kis teknősökkel előfordul, hogy egyszerűen rossz irányba indulnak: a fényes víztükör helyett a mégfényesebb diszkók és kocsmák felé indulnak el, épp a szárazföld és nem a tenger felé.

(Kovács György fotója, 2015. Zakynthos)

Itt lépnek közbe a teknősvédők: megkeresik a homokban az éjszaka a szárazföldön tojást rakó teknősök nyomát, (ez a traktor nyomaira emlékeztet egyébként) majd megkeresik a fészket. Ha a fészek a hullámzónában van, át is telepítik, ha pedig megfelelő, védett helyen van, akkor fém jelölőkalickákat helyeznek el felette. Utóbbira azért van szükség, mert sajnos nem ritka, hogy a parton kvadokat, motorokat használnak az emberek és jelölés híján egyszerűen keresztülhajtanának a fészkeken. 

Amikor a kisteknősök kikelési ideje közeledik, árnyékoló kerítést is építenek, ez segít a fiatal állatoknak a megfelelő irányt kiválasztani és megvédi őket a part menti épületek megtévesztő, csalogató fényétől.

(Lovranits József fotója, 2014. Retimno) 

Egy fészekből 50 kisteknős is kikelhet, ez nem feltétlenül egyszerre történik: az első teknősök kikelésétől számított körülbelül 10 napig folyamatosan bújhatnak még ki a fészekből. Még így is akad, amelyik ezt követően is a fészekben marad: ezeken a teknősmentők szoktak segíteni. A fészek sikerességét vizsgálandó a 10. napot követően az Archelon munkatársai kiássák a fészket. Megszámolják a sikeresen kikelt tojásokat, felnyitják a záptojásokat és útjukra engedik a homok alatt szorult, "későn kelő" kisteknősöket. Ez ismeretterjesztésre is ad lehetőséget: a szállodákban meghirdetik a fészekkiásás időpontját, és az épp ott nyaraló turisták is megnézhetik, amint az állatok a vízbe evickélnek.

Ha pedig a teknősmentésben aktívan szeretnénk részt venni, erre is van lehetőség, ha önkéntesnek jelentkezünk az Archelonnál .

Akcióban a teknősmentők. Kovács György fotói, 2015., Zakynthos

Dinoszauruszok a könyvbemutatón

Magyarországon eddig egyetlen helyen találtak dinoszaurusz testfosszíliákat: Iharkúton, 15 évvel ez előtt. Mert "dino" lábnyomok Pécs környékén, Komlón is vannak, de kimondottan csontok és fogak mostanáig egyedül Iharkúton kerültek elő. 

Csakhogy ez a történet nem dinoszauruszokkal kezdődik, hanem álmodozó gimnazistákkal. Azt hiszem egész életemben a madarak érdekeltek legjobban, bármilyen formában: legyen szó akár ma élő, akár rég volt fajokról. Így nem meglepő, hogy a gimis paleontológia órákon az egyik madárelőd, az Archaeopteryx volt a kedvencem. És borzasztóan kíváncsi voltam, hogy vajon mióta tudnak énekelni a madarak? Sajnos megfelelő szakmai rálátás híján erre a kérdésre sosem kaptam választ, és  később másfelé sodort az élet, de azóta is rokonszenvezem a paleontológiával. 

(Archaeopteryx)

Így volt ezzel Ősi Attila is, akit gimnazistaként az foglalkoztatott, hogy miért nincsenek dinoszaurusz csontok Magyarországon? Az álmot, hogy mégis megtalálja őket, ő nem adta fel később sem.  Számomra kicsit hasonlít az egész kaland Trója megtalálásához: a legfontosabb az volt, hogy valaki higgyen a létezésében. 

Ősi Attila geológus hallgatóként már tanult arról, hogy milyen földtani rétegekből kerülhetnek elő ilyen ősmaradványok. Szerencséjére az iharkúti bauxitbányában a bányászati tevékenység miatt könnyen hozzáférhetőeknek bizonyultak a későkrétakori rétegek. 

Kezdetben lelkes egyetemisták kezdték el kutatni a területet, itt találták meg az első leletet: egy páncélos dinoszaurusz csigolyatöredékét, (azt ők nem tudják, hogy épp a születésnapomon, április 29-én). :))

Később az ELTE támogatta a kutatócsoportot, azóta igen komoly eredményekkel büszkélkedhetnek: Tizenöt év alatt több tízezer lelet került elő, és még mindig találnak új fajokat. Az eddig meglelt 35 gerinces maradványból 7-8 származik dinoszaurusztól, de találtak krokodil, hal és madárfosszíliákat is. Emellett pollenek, más növényi maradványok és csigák is kerültek elő: a leletek alapján elénk tárul egy teljes, sokszínű élővilág.

Az eddig összegyűlt eredményekből könyvet jelentettek meg a kutatók: A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa címmel, szerzői pedig:  Dr.Ősi Attila, Makádi László, Botfalvai Gábor és Bodor Emese Réka. Az illusztrációkat Pecsics Tibor készítette.

A lelőhely egy árterület, ahol a víz gyűjtötte össze a maradványokat: kis területen sok csontmaradvány található. Valaha sziget lehetett itt, közel a tengerhez, a folyó itt már kezdte lerakni hordalékát.

A könyv egyik szerzője, Bodor Emese kimondottan a terület növényvilágával foglalkozik: legkedvesebb leletei a Magnolia (tulipánfa) magjai. Pár milliméteres magokról van szó, melyeket iszapolás módszerével sikerült megtalálniuk. A magok olyan jó állapotban maradtak meg, hogy a sejtek alakja is látszik, innen felismerhetőek. A 85 millió éves magok tökéletesen hasonlítanak a maiakhoz, ez is igazolja, hogy a növényvilág jóval konzervatívabb az állatvilágnál: a 85 millió évvel ez előtt élt növények hasonlítanak a maihoz, mint például a csavartpálma félék, a páfrányok és a magnoliák.

 De maradtak meg levelek, ágak ősi zárvatermőktől is (diófafélék) és nyitvatermőktől. 

(Magnolia)

Ősi Attila néhány itt előkerült állatfajokról is mesélt:

Egy vízi őshüllő, Mosasaurus faj a Pannoniosaurus: A Mosasaurusok a gyíkok közé tartoznak, a varánuszhoz hasonlóak, nagyjából 15 méteresek lehettek és tengerben éltek. A mi Pannoniosaurusunk viszont kimondottan édesvízi, hiszen folyóvízi élőhelyről került elő. (Mivel több egyedet is megtaláltak, így biztosak lehetnek benne, hogy nem a tengerből idetévedt állatról van szó).

Hungarosaurus: Erről készült a leghitelesebb rajz, mert erről az állatról tudjuk a legtöbbet, sok lelet került elő belőle. (Van olyan "dino" is, aminek csak a fogait találták meg). Ez a nagy testű dinoszaurusz valószínűleg csordákban élt, és amikor megpróbált átkelni a folyón, akkor fulladhatott néhányuk a folyóba, ezek maradványait találták meg a kutatók. 

Egyéb érdekességként a könyv szerzői megemlítették, hogy találtak olyan teknőspáncélt, amin krokodiltól származó harapásnyomok vannak, illetve krokodil harapta krokodil koponyát is.

A kutatást tovább folytatják a 17 hektáros bányaterületen: eddig 550 négyzetméternyi területet tártak fel a kréta kori földrétegből, 5000 négyzetméter még feltárásra vár. Várhatóan további testrészek maradványai kerülhetnek elő, amikből még pontosabb rajzok készülhetnek a valaha itt élt állatokról.

A Természettudományi Múzeumban a kutatás eddigi eredményeiről megtekinthető egy kiállítás, Eltűnt világok címmel, itt megtekinthető a Bakonydraco nevű repülő őshüllő is. Iharkúton pedig nyílt napokat is tartanak. 

A könyvbemutatón kihirdetésre került a Magyar Földtani Társulat által kinevezett év ősmaradványa is: a nummulitesz. 

Magyar Dinoszaurusz Alapítvány honlapja: http://magyardinoszaurusz.hu/a-magyar-dinoszaurusz-alapitvany/